2009. márc. 23.

Shakespeare, Bartók és a hányinger--röviden

Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?

Vasárnap este a monumentális, káprázatos és lélegzetelállítóan gyönyörű Művészetek Palotájában voltunk, s bár a két és fél órányi tömény szenvedés a Kékszakállú és valami mandarin által elég borzalmas volt, főleg hányingerrel és fájó hassal, mégis pozitív volt az este mérlege, láttam Alföldi Róbertet, bebarangoltam a környéket és még a várost is bámulhattam a tetőről. Sokan nem jöttek, jól jártak, de azért elég nagy fejmosást kapott egyik-másik deák Dömétől.

Nem tudom, hogy az én lelkem nemes-e vagy sem, de az biztos, hogy bármilyen rosszul voltam, nem ragadtam fegyvert és nem sétáltam ki az ajtón az előadás közben. Amúgy így utólag tökre megszerettem a Hamlet-et, főleg azután, hogy megnéztük a Guildenstern és Rosencrantz halott című filmet. Iszonyat jó, ajánlom!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése