Gyönyörű (*nagyot nyel*)

LOST a köbön

Az AXN újabb virtuális vállveregetésben részesül általam, ugyanis nemcsak, hogy a kedvenc sorozataimat játsszák, de még világsztárokat is képesek elhívni, hogy velük bulizhasson az AXN közönsége, az újságírók, meg a többi mázlista jónép. Tavaly A. J. Buckley, a CSI:NY Adam-je látogatott el hozzánk, idén pedig még nagyobb hal úszik erre, méghozzá Matthew "Dr. Jack Shepard" Fox! Bár nem ő a kedvenc LOST szereplőm, de talán ő kapja a legnagyobb figyelmet és gázsit, így mondhatom, hogy a csatorna egy Number One-t szerzett meg. Jövő hétfőtől vasárnapig kell majd résen lenni, és beizzítani minden ismerőst, hogy küldjék be a kérdéseket, s nyerjenek nekem két belépőt az AXN party-ra, hogy egy helyiségben lehessek azzal a férfival, aki utazott már az időben, lövöldözött a többiekre, megmentette egy csomó ember életét, s smárolt a LOST két legszebb csajával, igaz mindezeket csak a sorozat kedvéért!:)

Ma találtam rá Jorge Garcia, azaz a LOST Hugo Reyes-ének blogjára, s elolvassa az utolsó jópár posztot még jobban megerősödött bennem az érzés, hogy ez a pasi oltári jófej! Nemrég járt Németországban, s az ottani élményeit mind végigolvastam, ez a hapsi tényleg nem úgy viselkdeik, mint egy fennkölt világsztár! :D

 www.dispatchesfromtheisland.blogspot.com 

Hase...

Oh Mein Gott? Warum können die Menschen nicht einfach Roboten sein, und nichts fühlen? Mein Bruder weint jetzt, wegen unserer Hase. Sie ist süß und goldig, aber wie die andere Lebewesen, sie wird auch sterben. Ich verstehe und akzeptiere das, aber er nicht. AAAAAaaaAAAA :'(

Heute war perfekt, ich werde eine Fünf bekommen aus Physik und eine Vier aus Mathe!!

Morgen gehe ich nicht in die Schule, ich möchte kein Chemiearbeit schreiben....

Es ist alles.

Sehogy

Nem akarok úgy járni, mint azok a kósza lelkek, akik egy szó nélkül mennek el, s mégcsak fel sem tűnik a hiányuk. Legbelül harcolni akarok, hogy minden szép és jó legyen, de most úgy érzem, hogy nem látom a fényt az alagút végén. Ahogy telik az idő, minden alkalommal rájövök, hogy valami lesz, bármilyen rossz is a pillanatnyi állás. Így gondoltam ezt eddig, s a szívém mélyén még hiszek benne, de már nem látom a végét a dolgoknak. Ha reális akarok lenni, akkor végigszenvedem majd a sulit, melyet persze nem sikerül jó jegyekkel otthagynom, így elszarom az egész életem, s majd a mocsok mélyén kapok észbe az álmaim, a reményem és az esélyeim nélkül.

Jó volna már túllenni a dolgokon, s áttérni a kellemes részekre.

Hét halálos szendvics után szabadon:

Mindegy hogy válium vagy kötél,
A nyugalom mindent megér.
Lehet vonat vagy egy magas ház,
Ha túloldalt valami sokkal jobbat találsz.
Süljön el a stukker és érezd a pengét,
De hívj fel valakit, ha látsz még fényt!

Ein bisschen traurig und verzweifelt

Ich möchte immer jemand anders sein. Schöner, älter, klüger oder Bewohner eines anderen Landes. Ich kann nichts machen, wenn mich zu akzeptieren so schwer ist. Meine Famielie macht mich verrückt, ich habe kein normales Personalleben, und meine Seele ist schon ganz krank und fassungslos. Ich habe niemanden, wem ich meine Geheimnissen erzählen kann. Freunden? Das wäre schrecklich, das würde alles verändern. Sie würden sich enttäuschen. Ich warte schon auf die Zukunft, weil es immer etwas besseres kommt......

Mein Traummann ist noch immer Herr Gedeon Burkhard. :)  Er ist schon vierzich, ich bin noch sechzehn, aber macht nichts. Wenn ich in Deutschland wäre an dem selben Platz mit ihm, ich würde sicher sehr mutig. ;)  Oh Gott, er ist so sexy! Und es interessiert mich nicht, dass er raucht! :) Und Semir ist auch goldig, aber nur goldig. Wie ein Haustier.  :D

NCIS

Ma a Lucának sikerült nagyon nagy örömet szereznie a szülinapi ajándékommal, ami nem más, mint egy NCIS satyi! Pont olyan, mint az eredeti, ma már rajtam is volt és nagy sikerült arattam vele a BörgerKingben! :D :)

Itt egy kép róla, lehetőleg csak a sapkát nézze mindenki. Ha kérhetem. Most megyek, majd még írok.

Egy halálos szendvics

Mint a cukorkát, úgy habzsolod. Mikor már nyelni semm bírsz a gombóctól a torkodban, keresel egy kényelmes helyet. Minden forogni kezd hirtelen, s te is táncolsz a világgal, a hangok, a színek és a gondok már oly messze vannak. Máshol jársz, a saját képzeletedben. Talán emlékeket is látsz. Az első szülinap, az első karácsony, amikor családi botrány fűszerezte az estét. Nézed a képeket, a jeleneteket, a szemed lecsukódik, s mélyen alszol. A kincset érő levegő egyre ritkábban árad a tüdődbe, majd lassan leáll a légzésed. Örökre elszunnyadsz, s az új létezésedben már valami sokkal szebb vár. Remélhetőleg.

Ein bisschen auf deutsch...

Ich wollte nichts schlechtes für sie. Die Situation ist klar. Ich bin genauso verzweifelt und verloren, wie sie. Blind führt weltlos, kann man sagen. Ich bin nicht zum Führer geboren, möchte nicht in der Mitte und vor den anderen sein. Ich brauche jemanden auch.

Heute war die Literaturstunde schrecklich. Mich interessiert nicht, was die Lehrern und Lehrerinnen sagen, meine Meinung ist ganz anders und möchte mich nicht mit diesen sinnlosen Dingen beschäftigen.

Morgen werdenwir Physikarbeit schreiben, ich habe Angst, aber verstehe nicht, warum. Es ist keine Weltende, wenn eine Arbeit schlimm wird. Nächstes Jahr wird schon alles komplizierter, und mein Leben wird einfach Scheiße. Mehr Scheiße, denn jetzt. :'(

Am Nachmittag habe ich ein Interview mit Heidi Klum gesehen. Sie ist so süß und hübsch! Heidi hat gesagt, dass sie nennt ihren Mann Schatzi. :D :D Ich werde ab jetzt alle meine Freunden und Famielienmitgliedern Schatzi nennen. :)

Das war's, entschuldigt, bitte, aber ich hatte Lust auf deutsch zu schreiben.

Jó lenne valaki a nyomomban...

A mai Cobra 11-ben az elrabolt lány videónaplót vezetett fent a neten. Mindenről beszámolt, s ettől tényleg úgy érezhette magát, mintha lenne végre valaki, akinek elmondhatja gondjait, s mesélhet, ha arra van szüksége. Megfogott a dolog, jó lenne, ha lenne mellettem éjjel-nappal egy bábu, aki ismerné az én életem, s így talán engem is jobban ismerne, mint az átlagkörnyezetem, hiszen a sulis barátok nem jönnek velem haza, a családom meg nem jön velem suliba. Talán egy őrangyal kéne, vagy ikertesó. Esetleg egy képzeletbeli barát, vagy egy szellem, aki rámtapadt, mert nem volt másra tapadni. Na mindegy, ezt igazából nem tudom elmagyarázni. Pontosan ez a baj. A mai részben volt egy szám, ami nagyon tetszik, bár a szövege teljesen szemben áll azzal a hangulattal, amelyet kelt bennem a dal. De nagyon szép. Sarokban lehet hallgatni. 

Mir ist kalt, der Weg ist leer, 
diese Nacht ist grau, kalt und schwer, 
sie hält Mich fest, 
und gibt Mich nicht mehr her, 
Ich bin gefangen, 
Ich wach nicht auf, 
und die letzten Lichter gehen bald aus, 
Ich seh mich falsch, doch Ich geb nicht auf.

Ref:Denn ich liebe dieses Leben, 
Ich liebe den Moment in den man fällt, 
Ich liebe dieses Leben, 
Ich liebe diesen Tag, ich liebe diese Welt. 
Ich liebe dieses Leben, 
Ich liebe den Moment in den man fällt, 
Ich liebe dieses Leben 
Ich liebe diesen Tag, ich liebe diese Welt.

Nimm Mir die Kraft, nimm Mir das Herz, 
nimm mir alle Hoffnung und all den Schmerz… aus meiner Hand 
und gib sie nicht mehr her. 
Was soll das sein, wo soll Ich hin, 
Wo sind meine großen Helden hin, 
auch wenn wir gehen, weiß Ich nicht wohin.

LOST-függőség kialakulása

Fura úgy szavakba önteni a gondolataimat, hogy azokat egy olyan ember is megértse, aki nem részese a körforgásnak, az őrületnek és ennek a külön kis világnak, melyet a LOST képez. És hiába nézi valaki a tévében, az sem ugyanaz. Azt hiszem, hogy az USA-n kívül csak azok tudnak igazán beszívódni ebbe a forgatagba, akik a netről szedik, ott véleményeznek a fórumokon és olvassák a teóriákat, érdekességeket. Az én LOST-függőségemet már nem is emlékszem, hogy a Marci vagy a Burt okozta, de az biztos, hogy egy tesi órán, hatodikban, épp arról dumáltak, hogy Claire és Jack tesók. Ez kb. olyan, mintha kiderülne két osztálytársadról, akik néha beszélgetnek, talán még jóban is vannak, hogy igazából rokonok. Na szóval, annyira kíváncsi voltam, hogy mégis ez hogy történhet meg, hogy valamelyikőjüket megkértem, hogy másolja le nekem dvd-re a teljes harmadik évadot. Meg is kaptam angolul, magyar felirattal, s mivel huszonvalahány rész várt rám a DVD merevlemezén, rögtön bele is kezdtem a darálásba. Akkor még anya is nézte velem jó ideig, de mivel az évadzárót már nekem kellett neki elmesélnem, azt hiszem, egy idő után leállt. A LOST története során nekem az a finálé volt az első nagy WTF. Főleg a legutolsó jelenet, melyben Jack és Kate beszélgetett, elhangzott a híres "We have to go back, Kate! We have to go back!" felkiáltás, s kiderült, hogy mostantól újabb nyalánkságok, a flashforwardok várnak ránk. A negyedik évadtól már én töltöttem le a részeket, a feliratokat, s innentől váltam igazi fanatikussá...

Szösszenet

...Szinte a semmiből jön, egyetlen apró jel nélkül. Tudod, hogy lassan meglátod, de mégsem érzed. Aztán amikor feltűnik, gyönyörködsz és egyben elborzadsz. Tetszik lassú és kecses mozgása, csodálnád még sokáig, de hirtelen jön a kellemetlen, csípős fájdalom, melyet gyorsan enyhítesz pár csepp vízzel, ám aztán újra lejátszódik a jelenet. Olyan ijesztő, elgondolkodtató és egyben szépséges is...

Na, vajon miről szólt ez a kis leírás? Ha kitaláltad, ne gondolj rólam rosszat, nem vagyok mazochista, csak megihletett egy apró baleset, mely megtörténik velem mostanság újra meg újra meg újra....

HOUSE ÉVADZÁRÓ - WTF??!!??

Tünetek: teljes affázia, erős arythmia, türelmetlenség, kínzó hiányérzet

Diagnózis:A HOUSE évadzáró által kiváltott súlyos WTF-szindróma.

Kezelés: 6.évad, de sürgősen!!

(SPOILER!)Tegnap este lejött a rész, s ma direkt előbb keltem fel, hogy meg tudjam nézni. Egy teljesen átlagos epizódnak indult, kisebb plusz volt, hogy Cuddy és House az előző rész végén lefeküdtek egymással, s ment a civódás, az idegesítés köztük. House mindenről beszámolt persze Wilsonnak, de ő hál'istn nem ment dumálni főnöknénivel, így az utolsó pillanatban derült ki, hogy az éjszaka, amely során dokink leszokott a Vicodinról és magáévá tette a Cuddy-t, csak képzelődés volt. Pedig Ambernek se híre, se hamva nem volt. Durva. Utolsó előtti képsorok: Amber és Kutner beszél House-hoz és látjuk, hogy Cuddy rúzsa igazából egy doboz Vic volt. Utolsó képsorok: Cameron és Chase esküvője, House bevonul egy elmegyógyintézetbe. WTF? Azt hiszem, hogy őszig lerágom minden körmöm. :D

Basszus

Ki vagyok.... :'( Aggódom Dudi miatt és a legrosszabb benne, hogy nem amiatt, hogy én nem bírnám ki, ha valami baja lenne, hanem amiatt, hogy a többiek. Mi lesz velünk ha meghal? Mit teszünk? Öcsém megőrül és főbe lövi az egész családot majd elmegy bűnözőnek? De most komolyan.... Olyan szar ez az egész... Basszus...Most elegem van és nem tudom, hogy mit tegyek...Ó hogy a franc essen mindenbe, olyan jó lenne....na mindegy. Önző vagyok.

Szülinap(HELLO KITTY amputálva és intubálva)

Azt hiszem, hogy ilyen sokszor még sosem ünnepelte a nagyvilág a szülinapomat. Ott volt az az alkalom, amikor a Viki köszöntött fel, aztán Anya és Norbi, utána nagynénémék, aztán a Zsófi, a Lucáék, most meg Apa, aki hozott nekem többek között még egy HELLO KITTY-s tortát is, ami nagyon durva!! :D:D Örülök neki, bár nem az ő ötlete volt, s ez egy kicsit rosszul esik. Ha kéne egy listát írnom az ajándékaimról meg a szülinapommal kapcsolatos élményekről, hát, elég hosszú lenne!! :)

Hazatértem és gondolkodom

Az erdei iskolákat és táborokat a szórakozáson kívül azért szervezik, hogy a diákok egymást megismerjék, s barátkozzanak, összeszokjanak. Lassan tíz hónapja állt össze az idei tanév 9.f osztálya, de úgy érzem, hogy nem lettünk összetartóbbak. Sőt, az egyre erősödő kapcsolatok folytán több részre oszlunk és a szakadékok közöttünk is mélyebbek és mélyebbek.

Az eddigi barátaimat még jobban szeretem, egy-két emberrel sikerült beszélgetnem, de az osztály egésze még mindig egy idegen társaság. Utolsó este a tűz körül énekelt mindenki, s egy picit otthagytuk őket(Luca,Döme,Én), hogy megugassuk a teliholdat. Fel sem emelték a fejüket. Annyira zárt volt a körük, hogy fel sem tűnt nekik, hogy pár méterre három őrült éppen az ég felé vonyít. Fura.

Utolsó két napon elég rossz hangulatban voltam, melyet el lehetne könyvelni a természetnek, de sajnos nem az tehet róla. Haza akartam jönni, itthonról meg el akarok menni. Sehol se jó most, s nem tudom, hogy mit tegyek. Azt hiszem, hogy folytatom tovább a gépszerű életet, majd csak eljön az a pillanat, amikor megtalálom a helyem és önmagam.

Amúgy a csajokat imádom, igazán emlékezni fogok erre a szülinapomra, bár ha így folytatom, az a szép, lila ajándék sosem fog elfogyni. Bár kit tudja, mit hoz a jövő.

A képen egy fácn látható(ejtsd:FÁCN).

Lassan megyek

Holnap indulunk a világ másik felére, már össze vagyok pakolva és jelentem, túl fogom élni ezt a hetet, mert van hozzá zenei munícióm.
Ma voltunk Tecsóban(ejtsd:tecsó) jó kis kirándulás volt, bár majdnem elhagytam életem egyik legfontosabb hozzávalóját(napszemüveg). Okos dolog és okos volt, aki kitalálta. Nélküle elég nehezen mennék ki mostanában az utcára, főleg reggel, amikor még úgy nézek ki, mint egy narkós, na meg főleg suli után, amikor MÁR úgy nézek ki, mint egy narkós. A végén még valaki azt hiszi, hogy az avgyok, bár azért a függőség nálam is megvan, lásd egy régebbi bejegyzésben, ahol bevallottam minden függőségem. Vettünk ajándékokat Ronjáéknak, a mázlista jelenlegi és extelekisek jövő vasárnap indulnak Herxheim-be, nagyon irigylem őket, de hát ez van, én majd megyek Angliába, de azért az nem ugyanaz. Amúgy itt a kép Ronjáról(a pólót tőlem kapta) és a kisöccséről, Justusról, aki szerintem már olyan nagy és okos, hogy meg sem ismerne. Nagyon cuki egy kölyök. Az Allmendinger család is azért fontos élmény volt eddigi mihaszna kis életemben. :D Most megyek, vár még egy adag tévézés, hiszen egy hétig nem lesz rá módóm. Pussz.

SÜN!!

Igazából nincs zene...

A sorozatok dramaturgjainak van teheségük ahhoz, hogy néhány rövidke képsor után az embert a sírás kerülgesse vagy éppen felszabadultnak érezze magát. Mindezt elérik olyan dolgokkal, melyek az igazi életben nincsenek is. Legtöbbeknél persze, ugyanis az én életemben ott van a zene. Ha történik valami, vagy gondolkodom, hallom magamban az aláfestést, de persze a tény az, hogy IGAZÁBÓL NINCS ZENE. Csak benn a sorozatban zendül fel egy-egy lassú, gitárpengetős dallam vagy erőteljes zongoradarab. Aztán ott van a lassítás is. A mi világunk nem lassul be, ha valami drámai történik, sőt inkább minden felgyorsul, s mire kettőt pislantunk életek mennek tönkre vagy szakadnak félbe.

Már jó ideje rá vagyok álva az aláfestőkre és amint megnézek egy epizódot, rögtön elkezdem keresni a rám akkora benyomást gyakorló számokat, s így a legtöbb kedvencem nem híres előadók slágerei, hanem ismeretlenek elfeledett dallamai. :)

Pillanatnyilag terítéken: Ryan Adams-Desire, Bon Iver- Re Stack, Pete Yorn-Lose you(HOUSE), Miss Li-Don't Try to fool me, Kate Nash-Merry Happy(Grey's Anatomy),  Yazoo-Winter kills, Yonderboi-All we go to hell(LORA), Dido-Here with me(Roswell)

I want to be free!!

Basszus...nem szeretek csúnyán beszélni, de most nagyon olyan kedvem van. Egyszerűen elfogyott a türelmem. Úgy érzem, mintha börtönbe lennék zárva. Be vagyok zárva a testembe, a lakásba, az országba, az univerzumba és ebbe a kurva nagy látszatvilágba. Csak egy apró dolog kéne ahhoz, hogy végre kiszabaduljak, de nem lehet. Túl sok mindent vesztenék és túl sok minden változna és ekkora árat nem akarok fizetni a szárnyalásomért. Basszus...

Ma volt amúgy nálunk Orsi, mint mindig most is csini volt, a haja is a régi, s mivel szóba is áll velem, mondhatom, hogy hála az égnek nem változott túl sokat, nem úgy mint sokan mások. Kaptam tőle ajándékot, amit ezúton is köszönnék, ha olvassa ezt. Bár sosem szoktam összeírni vagy szigorúan fejben tartani a pontos listát a kapott dolgokról, most biztos vagyok benne, hogy túl sok volt a jóból. Mármint nekem nem, mert szeretem a túlzásokat!

Azt hiszem, holnaptól sötétlila lesz a körmöm, hátha az feldob. Néha ilyen apró dolgok is jót tesznek. Mind pl. a House, amit ma néztem, 42 perc tömör WTF volt, sokat röhögtem, izgultam és ámultam meg bámultam is. :D Egyre több számítógépes technikát használnak, bár néha elég bénán jön ki a dolog! :D