Mint a cukorkát, úgy habzsolod. Mikor már nyelni semm bírsz a gombóctól a torkodban, keresel egy kényelmes helyet. Minden forogni kezd hirtelen, s te is táncolsz a világgal, a hangok, a színek és a gondok már oly messze vannak. Máshol jársz, a saját képzeletedben. Talán emlékeket is látsz. Az első szülinap, az első karácsony, amikor családi botrány fűszerezte az estét. Nézed a képeket, a jeleneteket, a szemed lecsukódik, s mélyen alszol. A kincset érő levegő egyre ritkábban árad a tüdődbe, majd lassan leáll a légzésed. Örökre elszunnyadsz, s az új létezésedben már valami sokkal szebb vár. Remélhetőleg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése