2010. márc. 21.

Ez a post egyáltalán nem szarkasztikus hangnemben lett megírva

Pénteken úgy terveztem, hogy egy nyugis hosszú hétvégét töltök majd itthon, ám mint ellenséges behatolók, pénteken megjelent nálam két objektum és sikeresen beszervezték a teljes hétvégém. :) Úgyhogy a tévé/gép előtt való punnyadás helyett szombaton Zsófival, Lacival és egy újdonsült ismerőssel, Barbival barangoltuk be Kelenvölgyet és azt hiszem, rátaláltam a HELYEMRE. Visszajáró vendég leszek a kilátón, az biztos.
Ma Lucához voltam hivatalos, újabb lépeseket tettünk afelé, hogy Youtube sztár váljék belőle, néztünk Tuti Gimit meg egy filmet, Az időutazó feleségét. :) Tök jó volt, csak a végén nem csattant hatalmasat, talán ezért voltak olyan rossz véleménnyel róla a kritikusok. A filmről a Megérzés jutott eszembe, Sandra Bullock és Julian McMahon közös thrillere, vagy nem is tudom, minek nevezzem. :) Tetszett az is, de főleg Julian miatt. (L)

2 megjegyzés:

  1. Én is láttam, de nekem sem tetszett a vége. Nem azért, mert nem csattant, hanem mert nem volt lezárva. Végiggondolva, hogy lehet úgy élni, hogy a férfi, akit szerettünk meghalt, de a fiatalabb énjei folyton folyvást visszajárnak, de csak pillanatokra? Kezdeni nem lehet vele semmit, viszont elengedni sem lehet, így továbblépni sem. Meglepőnek szánták - vagy nem is tudom, minek nevezzem -, de inkább zavaró lett.

    VálaszTörlés
  2. Teljesen egyetértek veled, de még azért azt hozzá tenném, hogy Eric Bana miatt a film kap pár pluszpontot. :) Nem érdekel kiét verte meg, vagy miért sittelték le, nagyon szexi. XD

    VálaszTörlés