FMH-ból hazatérve összezavarodottan és kissé szerelmesen

Hát, most bármit megadnék azért, hogy egy évet visszarepüljek az időben. Ma voltunk a többiekkel az FMH-ban és újra részese lehettem a nagy show-nak, igaz csak nézőként, de a hangulat így is átjött. A keringő meg egyszerűn fenomenális volt, majdnem sírtam a végén, s legszívesebben én is ott táncoltam volna valakinek a párjaként. Olyan borzalmas ez az érzés, egyszerre sírnék és nevetnék, toporzékolnék és ugranék valakinek a nyakába. Utálom ezt és egyes forrásaim szerint ezt a szörnyű betegséget úgy hívják, hogy szerelem. De én nem akarok szerelmes lenni!! Annak sosincs semmi jó vége, sőt, ha el sem kezdődik, akkor meg még rosszabb! Már megint nem vagyok érthető, de most képtelen lennék szépen fogalmazni. Amúgy jó volt újralátni a régi osztálytársakat, igen sokan ott voltunk a keménymagból: Mása, Orsi, Vivi, Norbi, Marci, Burt, Mravik és Emi, akit körülbelül két percig láttam csak, de ő is ott volt.

Az est fénypontja természetesen az volt, amikor megpillantottam a tavaly még olyan éretlen és gyerekes hétcés srácokat. Egy fejjel magasabbak nálam, a fekete pingvinruhájukban úgy néztek ki, mint kész férfiak.......(a pontok helyére mindenki gondoljon oda azt, amit akar, én is ezt teszem... <3

A képen amúgy a tavalyi keringő látható, középtájt pedig ÉN.