Egyszerűen csodálatos, hogy milyen gyönyörűvé tudja varázsolni holmi természeti jelenség ezt a zord világot, csupán egy röpke óra alatt. Jó, volt az több is, Patrik szavával élve"már két szünet óta" esett a hó tegnap, de az biztos, hogy mire én beléptem a lakásba, letettem a ruhám meg a táskám, addigra egységes, vakítóan fehér és pompás takaró borult a tájra. És lám, lám meg is maradt. Kár, hogy nincs most karácsony, de szerintem még megoldható a dolog, hiszen a szeretet ünnepéhez nem kell egy dátum, elég, ha van kit szeretned, s úgy gondolom, hogy nekünk jobban is menne, ha nem december 24-én tartanánk az ünnepet, akkor mindig csak a vita van. Balszerencsés nap.Erről jut eszembe, tegnap a szülőin az egyik anyuka felvetette, hogy miért pont anyák napján kell indulni az erdei suliba. Én úgy gondolom, hogy ez is olyan, mint a február 14., mivel én az évben 365 napon át szeretem az anyámat, semmi értelme egy külön alkalomnak, amikor ajándékot adok neki, hiszen nemcsak akkor szoktam.
Amúgy eléggé meg vagyok fázva, délelőtt tök szarul voltam, de azt hiszem most nem adhatom fel a harcot az influenza és más különböző nyavalyák ellen, nem betegedhetek meg, most nincsen rá időm. Egy-két hapci, azt jónapot!
Amúgy a képen is egy eszméletlenül szép táj van, de sajnos nem itt lakom, hanem Kelenföldön. ez van!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése