Fucking kaputt

Nincs valami sok igaz barátom, de azt hiszem, hogy lassan a meglévőket is el fogom magam mellől üldözni. Oké, elviselhetetlen vagyok, de ez van. Nem tudom levezetni a feszültségemet, sírhatnékom van, hogy tanulni kell, úgy érzem nem tudom teljesíteni azt, amit kérnek, kialvatlan vagyok, mert a kib*szott allergia, amitől már fáj a fejem, a torkom és nem kapok levegőt, nem hagy aludni éjjelente, így kénytelen vagyok anyám bogyóiból bevenni, hogy másnap ne úgy menjek iskolába, mint mondjuk egy narkós. És akkor arról nem is beszéltem, hogy itthon sem rózsás minden, s legszívesebben lelépnék egy olyan helyre, ahol nincsenek előítéletek, elvárások és ismerősök, mert mindenki, akit most ismerek, engem nem ismer, s túl késő lenne bemutatkozni, na meg kissé káros. Szóval most kicsit szarul vagyok. Ez a hétvége életmentő lesz.