Nyár...

Féltem, hogy túl rövid lesz, meg persze attól is, hogy ha valami rosszul sül el, akkor meg túl hosszú. Na most az van, hogy imádtam ezt a hetet, olyan volt, mintha nem is dolgoznék, hanem mondjuk bejárnék jól érezni magam, s néha kapok pár feladatot, hogy szívesség gyanánt végezzem el. Találtam magamnak két férfiút, akik mostantól talán távolsági vagy személyes segítséget nyújthatnak, ha beszarik a gép újra. A két sráccal annyit baromkodtunk, hogy szerintem behoztam a teljes júniust vele, ami egy kicsit sötétre sikeredett emocionálisan. Remélem nem szakad meg a kapcsolat, de ez még a jövő zenéje, mindenesetre éljen az iwiw, a facebook, a skype meg az msn, s persze a telefonos lista, amit az Eszter(egyik főnök) csinált! :)

Sajnos amilyen jó volt a hét, olyan szarul éreztem magam tegnap, újra él a tévé-kaja-kanapé-gép kombó, amit nem lehet megunni, de kibaszottul fáj. És ilyenkor megint beindul az agyam, sokat filózom dolgokon, amiken nem kéne, stb.

Holnap orvos-posta-állatorvos trió, pénteken csináltatunk Zöldkártyát, hétvégén remélem kinézünk a Kondorosiba, mert már kezdek kiolvadni a ruháimból, 21-én Péterfy Bori & Love Band, 28-án pedig 30Y koncert a ZP-ben, ezekre még kéne találnom kompániát(néhány homo sapiens sapienst, akik eljönnének velem, de nem szívességből, hanem mert mondjuk ők is bírják ezeket a zenéket és jól akarják érezni magukat).

Nemsokára itt van persze az augusztus 5. is, Bruges(a képen) már remeg az izgalomtól, hogy élőben is megtekinthessen engem(vagy fordítva?), s nagyon remélem, hogy az augusztus végi konferenciára is eljutok dolgozni.

Titkolt vágyam, hogy Veszprémbe is leugrom egy éjszakára háztűznézőbe, ha addigra sikerült Timiéknek mindent levajazni. Hát, körülbelül ennyi így a nyár.