2011. dec. 28.

Ijesztő hiányérzetem és halálfélelmem van.

Mármint nem a haláltól félek, attól nem félek, az élettől. Oh, Gott.
Ez a kék könyv meg csak egy jó kis migrént hozott. Hetek óta nem fájt a fejem úgy igazából, azóta, hogy megint a padlón vagyok, de ezúttal bevallva magamnak minden defektet. Elkezdtem játszani a jövő gondolatával. Ha hazudok magamnak, fáj a fejem. Ez van.


sötét van akkor amikor vége van
rohadt sötét mer' a szem csukva van
belül meg mindegy milyen fények égnek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése