Tegnap sokáig fenn voltam msn-en, s bár sok értelme talán nem volt, az aznapi OTH-ből kiírtam egy idézetet. Meg szerettem volna nézni, hogy mutat, s nem találtam magam az online ismerősök között. 24-en voltunk fenn, s nem láttam a nevem, a kiírásom. Eltűntem a tömegben, s még a saját szavaimat sem tudtam elolvasni, nem hogy mások meghalljanak. S sajnos pontosan ez a helyzet a valóságban is. Hiába beszélek legtöbbször, hiába fárasztom magam, s néha már azon is elgondolkodom, hogy minek is beszélek. Mondanivalóm nagy hányada nekem fontos, s inkább magamba fojtom, mint hogy megállítsak másokat. Talán cselekedni kéne, üvöltsek, kiabáljak, készítsek transzparenseket? Nem tudom, azt hiszem nincs értelme. Akkor meg minek rinyálok? Who knows?
azért, mert engem személyszerint, érdekel, mit akarsz mondani.
VálaszTörlésAz lehet, de látnád magad kívülről... Néha inkább bele sem kezdek, mert neked meg a Zsófinak annyi mondanivalója van, mint a teljes haditengerészetnek a köbön. :)
VálaszTörlésCsináljunk transzparenseket, minthogy "Nur für dich", "Hogy hívnak..?..", és esetleg egy "Jó a segged, kő' kóla?" is belefér. Vagy esetleg vegyünk egy táblát, és írjuk rá, hogy ez nem egy tábla, [ezzel mintegy fityiszt mutatva a világnak]! Mwuhahaha.
VálaszTörlés:D
VálaszTörlésÖtlet megvéve.
ez a táblás tiszta 4K-s semmiért tüntetés <3
VálaszTörlésamúgy miért nem szeded kisebb csoportokba az embereket? o__O így tényleg átláthatatlan.
1. én amúgy azonnal megtaláltalak mindig.:)
VálaszTörlés2. akkor üssél le, vagy verd ki a fogam, és kussoltass be. vagy lépj rá a lábamra. amennyiben bakancs van rajtam, akkoris, csak az acél fölé. :)