Végeszakadatlan hullik a hó,
zuhog az eső és köd van,
viharba fúl a kishajó;
Ilyenkor hol vagy?
Tüzes tenger az erdő,
szememet égeti lángja,
démonok lopják az erőm;
Ilyenkor hol vagy?
Kéne egy társ, kéne egy váll,
kéne egy szó, kéne egy ágy!
Jó volna hátad mögé állni,
messze az égbe, messze szállni,
soha nem jönni vissza. Talán.
Ördögi szemek engem néznek,
hátamban mélyen kések,
szél viszi el, nincs már holnap;
Ilyenkor hol vagy?
Kéne egy társ, kéne egy váll,
kéne egy szem, kéne egy vágy!
Jó volna hátad mögé állni,
messze az égbe, messze szállni,
soha nem jönni vissza. Soha már.
Ilyenkor hol vagy?
Nem kereslek többé, úgysem jössz erre.
Ha gondolnál rám, most kezed a kezemben. Talán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése