HOUSE 5x03 Epic Fail

A fergeteg évadnyitó után ez az epizód kissé csalódás volt. Visszatértek a másodhegedűsök. Forman lett a főnök, amiből semmi jó nem származott, hiszen Thirteen-el dúl a love és ez néha be tud zavarni. Taub még mindig jelentéktelen bábu, Wilson pedig csak úgy van. Igazából ebben a részben azt akarták, hogy mindenkin legyen hangsúly, de ennek az lett a vége, hogy senkinek nem jutott elég figyelem. Még HOUSE-nak sem, aki szinte már a pszichiáterénél él, s bár a sajgó lába majdnem rávette a Vicodinra, végül mégis az elégítette ki, hogy megoldotatta a beteg rejtélyét a neten. Ugyanis mivel felmondott és a többiek nem jutottak semmire, a páciens feldobta a netre a tüneteket és egyre több pénzt ajánlot fel annak, aki meggyógyítja. Persze 13 például nem is tudja, hogy HOUSE jött rá a megoldásra, hiszen ő csak elolvasott egy mailt. S így a dokink vastagodott is 25 ronggyal. Remélem a következő epizód sokkal jobb lesz, ha visszatér Ház. Az a baj, hogy rajta kívül mindenki unszimpatikus és feleslges. Dejó volt az az évadnyitány...Miért nem csinálnak egy teljesen új szériát Mayfield címmel? Amúgy Házi elkezdett főzni tanulni és mesterien ment neki, lehet azért, mert ezt is orvosi szempontból közelítette meg. (a húsra azért öntött ecetet, hogy....tiszta biokémia a gasztronómia)

HOUSE ÉVADZÁRÓ - WTF??!!??

Tünetek: teljes affázia, erős arythmia, türelmetlenség, kínzó hiányérzet

Diagnózis:A HOUSE évadzáró által kiváltott súlyos WTF-szindróma.

Kezelés: 6.évad, de sürgősen!!

(SPOILER!)Tegnap este lejött a rész, s ma direkt előbb keltem fel, hogy meg tudjam nézni. Egy teljesen átlagos epizódnak indult, kisebb plusz volt, hogy Cuddy és House az előző rész végén lefeküdtek egymással, s ment a civódás, az idegesítés köztük. House mindenről beszámolt persze Wilsonnak, de ő hál'istn nem ment dumálni főnöknénivel, így az utolsó pillanatban derült ki, hogy az éjszaka, amely során dokink leszokott a Vicodinról és magáévá tette a Cuddy-t, csak képzelődés volt. Pedig Ambernek se híre, se hamva nem volt. Durva. Utolsó előtti képsorok: Amber és Kutner beszél House-hoz és látjuk, hogy Cuddy rúzsa igazából egy doboz Vic volt. Utolsó képsorok: Cameron és Chase esküvője, House bevonul egy elmegyógyintézetbe. WTF? Azt hiszem, hogy őszig lerágom minden körmöm. :D

Igazából nincs zene...

A sorozatok dramaturgjainak van teheségük ahhoz, hogy néhány rövidke képsor után az embert a sírás kerülgesse vagy éppen felszabadultnak érezze magát. Mindezt elérik olyan dolgokkal, melyek az igazi életben nincsenek is. Legtöbbeknél persze, ugyanis az én életemben ott van a zene. Ha történik valami, vagy gondolkodom, hallom magamban az aláfestést, de persze a tény az, hogy IGAZÁBÓL NINCS ZENE. Csak benn a sorozatban zendül fel egy-egy lassú, gitárpengetős dallam vagy erőteljes zongoradarab. Aztán ott van a lassítás is. A mi világunk nem lassul be, ha valami drámai történik, sőt inkább minden felgyorsul, s mire kettőt pislantunk életek mennek tönkre vagy szakadnak félbe.

Már jó ideje rá vagyok álva az aláfestőkre és amint megnézek egy epizódot, rögtön elkezdem keresni a rám akkora benyomást gyakorló számokat, s így a legtöbb kedvencem nem híres előadók slágerei, hanem ismeretlenek elfeledett dallamai. :)

Pillanatnyilag terítéken: Ryan Adams-Desire, Bon Iver- Re Stack, Pete Yorn-Lose you(HOUSE), Miss Li-Don't Try to fool me, Kate Nash-Merry Happy(Grey's Anatomy),  Yazoo-Winter kills, Yonderboi-All we go to hell(LORA), Dido-Here with me(Roswell)

I want to be free!!

Basszus...nem szeretek csúnyán beszélni, de most nagyon olyan kedvem van. Egyszerűen elfogyott a türelmem. Úgy érzem, mintha börtönbe lennék zárva. Be vagyok zárva a testembe, a lakásba, az országba, az univerzumba és ebbe a kurva nagy látszatvilágba. Csak egy apró dolog kéne ahhoz, hogy végre kiszabaduljak, de nem lehet. Túl sok mindent vesztenék és túl sok minden változna és ekkora árat nem akarok fizetni a szárnyalásomért. Basszus...

Ma volt amúgy nálunk Orsi, mint mindig most is csini volt, a haja is a régi, s mivel szóba is áll velem, mondhatom, hogy hála az égnek nem változott túl sokat, nem úgy mint sokan mások. Kaptam tőle ajándékot, amit ezúton is köszönnék, ha olvassa ezt. Bár sosem szoktam összeírni vagy szigorúan fejben tartani a pontos listát a kapott dolgokról, most biztos vagyok benne, hogy túl sok volt a jóból. Mármint nekem nem, mert szeretem a túlzásokat!

Azt hiszem, holnaptól sötétlila lesz a körmöm, hátha az feldob. Néha ilyen apró dolgok is jót tesznek. Mind pl. a House, amit ma néztem, 42 perc tömör WTF volt, sokat röhögtem, izgultam és ámultam meg bámultam is. :D Egyre több számítógépes technikát használnak, bár néha elég bénán jön ki a dolog! :D

Róma, LOST, HOUSE és ami eszembe jut

Hát.....igen, sok minden történt ma. Írtunk egy szivatós törit, ami után felőlem Octavianus és társai mehetnek melegebb helyekre, mondjuk a Szaharába, csak ne kelljen tanulni róluk. Az angol igazából csak egy hosszadalmas(tipikus) "macht nichts besonders Stunde" volt, utána meg beszéltem Hideggel, nem tudom, hogy mi lesz a gitárral. Azt hiszem, hogy összeesküdött ellenem a világ és mindenképpen meg akarják akadályozni, hogy egy olyan botfül, mint én, hangszert fogjon a kezébe. De tényleg hülye vagyok hozzá, ha azt mondanák, hogy nesze, hangold be ezt a gitárt, akkor szerintem válaszolnék, hogy nesze "Tua mamma, du kannst das machen statt meiner, du letzte ......". Najó, nem beszélek inkább csúnyán, de igen rosszul reagálok arra, ha valami olyat kérnek tőlem számon, ami nem megy, s ezért mostanában elég sokszor érzem úgy, hogy minjdárt stroke-ot kapok.

Délután a legújabb családi titkok, viszályok és gondok letudása után sikerült megnéznem a House 5x21-et(Saviors) és a LOST 5x13-at(Some Like It Hoth). Előbbi 42 perc tömör magánéletben való turkálás, nyomozgatás, House-féle szekálás és WTF jelenet volt, főleg a legvége, ugyanis egy régi, szimpi, kedvenc és HALOTT szereplő újra feltűnt a színén. O.o. :D A LOST pedig hasonlóan ment, de ott inkább a röhögőgörcsök egy a mosolygások voltak nagyobb többségben, kaptunk sok infót, de nem olyan tipikus WtF-eseket. Na mind1, ez szinte senkinek nem fog semmit mondani, de azért a kedvenc idézetem a részből:

Hurley-How long have you known he was your dad?
Miles-The third day we were here, I was on line at the cafeteria, And my mother got in line behind me. That was my first clue.

Ieri(tegnap)

A tegnap eléggé lassacskán vánszorgott csak előre, az órák kissé hosszabbnak tűntek a kelleténél, de aztán szerencsére tesi után vége lett a tanításnak. A gerendára megint nem merészkedtem föl, bár tudom, hogy osztályozni fogja, de egyszerűen nem tud érdekelni. Faji diszkrimináció az, hogy jegyet adnak arra, amire fizikailag képes vagy. És majd ha kötelet kell mászni? Hogy a francban fogok felhúzódzkodni, amikor el sem bírom magamat? Utálom....

Négyre értem haza és nemsokkal később már be is toppant apa. Hozott nekem egy fekete táskát, meg ezt, azt, kaját, röpiajándékot, stb. Visszaadta a 25.000 forintomat, anyának is adott néhány Matyit, s rájöttem, hogy a mi kasszánk sem végtelen, szóval jó lesz, ha gyorsan kitalálunk valamit.

Mindegy, amíg sorozatokat nézek, legalább nem gondolok ilyesmikre. Tegnap volt egy adag House(5x18 Here Kitty), iszonyatosan tetszett, tele volt fordulatokkal, macskákkal, valamin állati- és embervizelettel. :):) Örülök, hogy annak idején elkezdtem tölteni, a TV2-n még csak most kezdték az évadot, s nagyon nem tetszik a szinkron. Ha Kutnert hallom, a Jóban Rosszbanos rendőrt látom, ha Wilson-t, akkor meg Szabó Sipos Barnabást, ha House-t, akkor III.Richárdot, esetlen Kreónt. Hát igen, a magyar szinkron átka.

Itt van az ősz,itt van...izé a sorozatszezon van itt

Az utóbbi napokban Fortuna a nyomomban járt, ugyanis minden, amitől féltem, hirtelen kezesbáránnyá vált. A keddi föci dolgozat elmaradt, a töri pót-tz tök könnyű volt, angol órán nem buktam le a hiányzó házim miatt, a büntetésből megtanulandó szöveg egyszerűen a fejembe szállt, pillanatnyilag még a matekot is értem. Remélem, hogy így is marad minden egy jó ideig. Azt hiszem, hogy ezt mondják sikerszériának.

Apropó széria, mivel újra műsoron van szinte az összes kedvenc sorozatom, megint kiújult a beteges szenvedélyem, mely abban nyilvánul meg, hogy ha kell, fennmaradok 11-ig is, csak látni akarom, hogy mi történt Susan Mayer-rel vagy éppen Tony DiNozzo-val. Szerencsére létezik a videó meg a dvd, szal mindent felveszek, s ilyenkor, reggel maratonozok.

Pillanatnyilag ők vannak a listámon: Hétfő-NCIS, Kedd-SzülFel és Mentalista, Szerda-Szellemekkel suttogó+House(hogy anya is nézze, bár én már láttam)+CSi:NY, Vasárnap-Tuti Gimi, Amikor időm van nap-LOST 5.évad és House 5.évad frissen töltve :) 

BLOGSTART!

Hogy ez hanyadik blogom? Hát...sokadig, de azt mondják, hogy agyakorlat teszi a mestert.

Hogy most hanyadszorra fogadom meg, hogy ezt rendesen fogom írógatni? Sokadjára, de úgy érzem, most nagyon szükségem van egy helyre ahol kiadom magamból a sok szennyt, ami belémivódik, és ahol reménykedhetem, hogy valaki olvas.

Hogy miért pont ez a neve a blognak? Mert őrült vagyok, vicces és igazi értelemben is. Mármint, még nem teljesen, de sajnos a génjeimbe van írva  a dolog, szóval nem hinném, hogy megúszom. Ezvan. 

Igazából nem is tudom, hogy itt most mondjak-e el valamit magamról, hiszen aki ismer, az tud rólam annyit, hogy tudja ki is vagyok, aki meg nem, az idegen, előfordulhat, hogy egy pszichopata gyilkos és tán még néhány adatomból vagy tulajdonságomból megtalálna és feldarabolna.

Bár lehet, hogy az jobban esne pillanatnyilag, mint ami folyik körülöttem. Családom romokban, én is romokban, a suliban idegesítenek tanárok, diákok stb. Az egyetlen hely, ahol jól érzem magam, az a forgószék, ahonnan a sorozataim új epizódjait nézem. Olyankor nem itt vagyok, hanem nagyon messze.

Pillanatnyilag a LOST a House és a How I Met Your Mother van terítéken és mindegyiket imádom. Bár az első kettő már régóta követ, le a kalappal a készítők előtt, mert még mindig tudnak újat és újat hozni. A HIMYM-et nemrég kezdtem, talán jobb, mint a Jóbarátok. Mindenkinek ajánlom. :D

Oldalt találtok zenét meg képet, a muzsikaláda most a The Killers lehújabb sikerét, a Human-t játssza, ami szerintem marha jó:

"And I'm on my knees
Looking for the answer
Are we human?
Or are we dancer?"